A VIDÁMSÁG ÉS A SZÍNEK NAPJAI

Minél változatosabb és sokszínűbb egy ország, annál inkább eltérőek a népszokásaik húsvétkor, melynek eredete a zsidó húsvét, a pészah. Egyes ősi szimbólumok időről időre újra feltűnnek az ünnepek – kor, ilyen a tojás is, mely az élet újjászületésének a jelképe. A tojásfestés hagyománya – korábban csak pirossal, ami Jézus Krisztus vérét jelképezi, később egyre több színt használva – a legtöbb országban jelen van. Eredetileg a festés célja az volt, hogy megkülönböztessék a felszentelt tojásokat a nem felszenteltektől. A gyerekek egyik kedvenc húsvéti játéka a szülők által a kertben elrejtett édességek utáni vadászat, a tojáskeresés. Főleg Nagy-Britanniában, de Németországban is évszázadok óta népszerű a tojásgörgetés, ahol fogadásokat kötnek, ki tudja legtovább lefelé gurítani a hegyről a tojásokat. Az

Egyesült Államokban a gyerekek még a Fehér Házban is versenyezhetnek tojásgörgetésben, a győztes pedig egy fából ké – szült tojást kap, amelyet nem más, mint az amerikai elnök és felesége dedikálnak. A csokoládétojások is számos országban népszerűek, de Olaszország magasan kiemelkedik mind közül. Sok helyen főtt tojással ütögetik meg egymást az emberek, ebben a játékban az lesz a nyertes, akinek a tojása sértetlen marad. Bulgáriában úgy tartják, hogy ez jó egészséget hoz, csakúgy, mint az a népszokás, amelyben a ház legidősebb hölgy tagja egy pirosra festett tojással végigsimítja a gyerekek arcát.

TUDTA?
A világszerte eltérő vallási naptárak miatt a húsvétot a különböző régiókban különböző időpontokban ünneplik. Míg a nyugati kereszténységben a Gergely-naptárhoz, a keleti kereszténységben a Julián-naptárhoz igazítják az ünnepet.

A HÚSVÉTI CSIBÉTŐL AZ ERSZÉNYES NYÚLIG

A húsvéti nyuszi a német nyelvterületről származik, a kivándorlók által aztán több országba is eljutott, az Egyesült Államokban rendkívül népszerűvé vált. A hetvenes években Ausztráliában lecserélték a nyuszit, ezen a területen egyáltalán nem népszerű állat, mivel letarolja az értékes legelőket. A kontinensen őshonos erszényes nyúl, más néven bilby lett a kiválasztott kedvenc, amely veszélyeztetett állatfaj. A csokoládé bilby eladásából befolyt bevételből minden évben eljuttatnak egy bizonyos összeget az alapítványnak, mely a faj megmentéséért és fennmaradásáért dolgozik. Svédországban sincs húsvéti nyúl, náluk a kiscsirke a kiválasztott állat.

TŰZ ÉS VÍZ

Számos európai országban gyújtanak húsvéti tüzeket, Skóciától az Alpokon át egészen Romániáig. Egy katolikus szertartáshoz köthető az eredete, amikor a közösség összegyűlt egy tűz körül és a pap húsvéti gyertyát gyújtott, amely Jézust mint a Földet bevilágító fényt szimbolizálta. Vannak helyek, ahol babákat dobnak a húsvéti tűzbe, melyek Júdást, Jézus árulóját szimbolizálják. Görögországban hatalmas tüzeket gyújtanak. Másrészről vannak olyan országok, ahol a víznek van jelentősége. Lengyelországban például, ahonnan feltehetőleg a népszokás származik, az emberek vizet öntenek egymásra. Ugyanez történik Szlovákiában és Csehországban is. Magyarországon a férfiak parfümmel locsolják meg a nőket. Angliában barkaággal, Finnországban fűzfaággal érintik meg egymást az emberek, ezzel jelképezve a pálmalevelet, amellyel Jézust köszöntötték az emberek jeruzsálemi bevonulásakor.

VIDÁM UTCAI FESZTIVÁLOK

Míg a fent felsorolt népszokások nemcsak egy, hanem több országban is népszerűek, vannak olyanok is, amelyeket csak egy szűkebb régióban tartottak meg. Ilyen például az Írország utcáin rendezett táncverseny vagy a templomkórusok közötti énekverseny Walesben. A svédek sárgával díszítik házaikat és lakásaikat. A New York-iak az 5. sugárúton masíroznak végig a húsvéti menetben, jellegzetes kalapokkal a fejükön. A színek a mexikói húsvétot is meghatározzák, ahol a házak és az utcák élénk színekkel vannak feldíszítve.

Tags: