A vörösborok alfája és omegája – a Cabernet Sauvignon

Ahogyan azt a neve is egyértelműen jelzi, alapvetően Franciaországból, azon belül is Bordeaux tartományából származik. Nem egy esetben más szőlőfajtákkal házasítják, az egyik leggyakrabban használt „hibrid-alap”, legtöbbször a cabernet franc-kal és merlot-val, így a világ szinte összes bortermelő országában fellelhető. Sokáig egy ma viszonylag ismeretlen szőlőfajta, a biturica leszármazottjaként tekintettek rá, azonban DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a cabernet sauvignon a sauvignon blanc és a cabernet franc szőlőfajták keresztezésével jött létre, és megjelenése nagyjából a tizenhetedik század környékére tehető, így viszonylag fiatal bornak számít.

Rendkívüli elterjedése és népszerűsége komplex tulajdonságainak és kiváló genetikájának köszönhető: különösen vastag héjszerkezettel és erős, ellenálló fás kéreggel rendelkezik, amely átlagon felül képes ellenállni a fagynak és az egyéb időjárási viszontagságoknak. A cabernet sauvignon alapvetően a meleg, mediterrán klímát részesíti előnyben. Fürtjei tömöttek, a bogyók csersavtartalma különösen magas, miközben színanyagban is rendkívül gazdag. Ez a szőlőfajta hosszan érlelhető, ászkolható, vagyis fahordókban érlelhető. A hosszabb érlelésnek köszönhetően karaktere jól alakítható, erőteljes. A cabernet sauvignon bizonyos esetekben nem csupán testes vörösborok alapját képezi – nem egy esetben a hidegen erjesztett rozéborok alapjául is szolgálhat.

Ízjegyeiben általában a gyümölcsös szerkezet dominál. Gyakran a feketecseresznye, a ribizli, valamint egyéb bogyós gyümölcsök ízvilágára emlékeztet, közepes vagy magas savtartalommal. A termesztés helyének megfelelően az alapvetően gyümölcsös ízjegyek más-más aromákkal párosulhatnak: hűvösebb lankákon kifejezetten gyógynövényes (eukaliptuszos, mentás), esetenként paprikás mellékízekkel találkozhatunk, míg a mediterrán, jelentősen melegebb klímákon termesztett cabernet sauvignonok inkább sűrűbb, lekváros szerkezettel bírnak. A cabernet sauvignon alapvetően is sűrűbb, általában nagyobb testű bornak számít, esetenként akár nyolc évig is érlelhető a palackban mire a csúcsra ér.

Ez a szőlőfajta remekül megtalálta helyét Európán kívül is – a cabernet sauvignon ültetvényeinek alapterülete világszerte majdnem 300.000 hektárt tesz ki. A leghíresebb termőterületek közé a franciaországi Bordeaux, a kaliforniai Napa-völgy, Olaszországban Toszkána térsége tartozik, de Ausztrália, Új-Zéland, valamint Chile területén sem meglepő az előfordulása. Magyarországon alapvetően a villányi és a szekszárdi borvidéken találkozhatunk vele, de a cabernet sauvignon megtalálható a balatoni régióban és Eger környékén is. Általánosságban ez a borfajta azokon a területeken a legkiválóbb minőségű, ahol a klíma sem nem túl forró, sem nem túl hűvös. A cabernet sauvignon rendkívül széleskörű elterjedtségének és stabil, magas minőségének okán már önmagában brand-értéknek számít – sok esetben a fogyasztó a termőterülettől függetlenül megbízik a típusban és könnyűszerrel leemeli a polcról ezt a mélyvörös, gyümölcsös nedűt vásárlás során. Rendkívül magas antioxidáns tartalmának köszönhetően mértékletes fogyasztással akár egészségünk javát is szolgálhatja.

Tags: